Hosszabbítás
The Corporation+
(kurátor: Beöthy Balázs)
A Hosszabbítás projekt egy
potenciális tömegsport, a centizés
köztudatba való bevezetését célozza.
A centizésről:
A játékot a sportágban rendszeresített nyolc méter hosszú mérőszalaggal lehet játszani. A mérőszalagot egyik kézben tartva úgy kell a másikkal függőleges helyzetben egyre magasabbra húzni, hogy az ne törjön meg. Ha a szalag összecsuklik, a versenyző elveszíti a kört. Amennyiben a játékos úgy érzi, hogy az összecsuklás határán tart a felhúzással, a szalagot egy kézzel egyensúlyozva (másik kezét kinyújtva) az analóg beosztáson a maximális értéket a pályabíróval leolvastatja, majd egy mozdulattal, elakadás és megtörés nélkül, a fixáló szerkezet kioldásával visszajuttatja a tokjába. Érvényes eredmény csak a tökéletesen végrehajtott gyakorlat befejezésével jegyezhető. Egy kör addig tart, amíg a játékosok mindegyike háromszor próbálkozik. A legjobb eredményt elérő versenyző nyeri a kört.
Selejtezők és a döntő:
Rendszeresített formanyomtatványokon regisztrálnak a versenyzők, a helyszínen biztosított ezek hozzáférése. A játékhoz az előkészített versenyszalagokat használják. Egyéni versenyzők három próbálkozással és a minimum teljesítendő 300 cm hosszal juthatnak tovább abban az esetben, ha a gyakorlatot szabályosan hajtották végre. Ekkor a pályabíró lepecsételi a regisztrációs lapjukat és ezzel érkezhetnek a döntőbe.
A döntő a kiállítás zárónapján kerül megrendezésre. A már ismertetett szabályok szerint a leghosszabbra húzó nyeri a centiző bajnokságot.
Az FKSE idei versenykiírására alapított – zsenge ötlet korában Icus, komoly csapattá érése után azonban már – Ilona SE játékosállománya sokat sejtető lehet a sportbarátok számára. Az ICA-D pályájára az Antal Balázs, Bogyó Virág, Budha Tamás, Fischer Judit, Hajdú Zsolt, Hatházi László, Hódi Csilla, Mécs Miklós, Szeleczki Rozi, Szemző Zsófia, Tábori András kezdő tizeneggyel kifutó egyesület (Fehérvári Tamás megbízott vezetőedző segítségével) különböző stílusok és technikák ötvözéséből alakította ki a „Vidéki dolgok a városban, városi dolgok vidéken“ elnevezésű klubfilozófiáját – melyhez azonban nem ragaszkodik minden játékszituációban. Annál is inkább nem teszi ezt, mert „titkos fegyver“-ként minőségi, ám korábban mégis a fakóba száműzött sporttársak beállítását is tervezi, akik nagyban növelik majd a taktikai repertoárt.
Látványos, (dunaúj)városi (pók)foci, vidéken szőtt (pók)hálóra – ez az Ilona SE elsődleges célja. Ennek megvalósításához azonban megfelelő gazdasági- és fizioterápiás háttére is szükség van. Az előbbit a klub többek között pénzbehajtással és használt BKV-jegyek napoztatásával igyekszik megteremteni, míg az utóbbira a génturizmus, valamint a háztáji frissítők és – a doppingszernek nem minősülő kurátorkomposztból készült – teljesítménynövelő szerek alkalmazását látja a legalkalmasabbnak. És ha mindezek a módszerek esetleg mégis kevésnek bizonyulnának a győzelemhez, még mindig segíthet P. Szent Ilona…
A csoport az FKSE várandós és kisgyemekes anyukáiból áll, mely azt hivatott vizsgálni, hogy milyen összetevőkből épül fel ma Magyarországon a nőkben az anyaság érzése, mind szubjektív és objektív, mind individuális és társadalmi szinten. A közös munka nem pusztán a különböző,- és a hasonló élmények, tapasztalatok összevetésén alapszik, hanem a gyermekgondozás-várandósság nehézségei mellett komoly kihívás is, mely lehetőséget ad a csoport tagjainak a kommunikációra, az alkotómunkára, és a szüléssel, anyasággal átélt érzések feldolgozására.A csoport tagjai saját belső élményeiket tematizálva hozzák létre műveiket, kerülve a feminista állásfoglalást vagy az egyéb ideológiai vitahelyzeteket. Élénken reagálnak azonban a gyermekvállalással kapcsolatos erőteljes üzleti jellegre, a kötelező kórházi szülésre, a negédes képi és tárgyi megnyilvánulásokra. A szülés, az anyaság és a gyermekvállalás élménye szükségképpen új és izgalmas élethelyzeteket teremt egy művész életében, a pozitív (szeretet és gyengédség) és a negatív (pl. fáradtság) érzések között ingadozva. Az öt művész öt különböző hangon szólal meg: harcos, álmodozó, meditatív-gyönyörködő, ironizáló, játékos. Énzsöly Kinga munkáinak meditatív hangvétele a gyermekében gyönyörködő anya gyengédségének finom rögzítése. Navratil Judit apró figurái a rajzfilmek színes világát idézve ábrázolják az intimitás elvesztése felett érzett újkori szomorúságot. Rácz Márti preparált babanaplójában a műfaj szokásos önelemző hangvételében, saját magának tesz fel kérdéseket. Szabó Eszter a hagyományos Madonna-ábrázolásokkal számol le oly módon, hogy e modern istenanyák imádatának tárgyait házi kedvencekre cseréli fel. Szenteleki Dóri Szabad tojást! című installációja harcos szemléletével és provokatív megjelenésével, a programozott szülés-keltetés analógiájával szembesíti nézőjét. A kutatási projekt során két hónapon keresztül az „FKSE-anyukák” a képzőművész szemével értelmezik újra benyomásaikat és gondolataikat, saját maguk számára is izgalmas felfedezéseket téve: a létrejött anyagban önmaguk számára is egy összegezett, komplex képet alkotva a jelenlegi helyzetről.
Kiállító művészek:Énzsöly Kinga
Navratil Judit
Rácz Márta
Szabó Eszter
Szenteleki Dóra
Kurátor:
Lovass Dóra
News from Future
Szabó Péter és Szentesi Csaba közös projektje az ICA-D Gyűjteményének darabjait rendezi át. A művek kiválasztása és újrarendezése azonban nem kronológikus vagy tematikus szempontokat követ, hanem ehelyett kizárólag a hasznosság és a praktikum szempontjait veszi figyelembe.
Az ICA-D kiállítóterében összeálló installáció alapja egy fikció. E szerint egy elképzelt jövőbeli pillanatban a dunaújvárosi Kortárs Művészeti Intézet épülete elhagyatottan áll majd, melybe a hideg elől egy hajléktalan költözik. A hajléktalan a szintén magára hagyott művészeti gyűjtemény darabjait használja arra, hogy megteremtse a számára szükséges feltételeket; körbeveszi magát a hátra hagyott gyűjtemény darabjaival és próbál funkciót találni nekik. Az adott pillanatban a hajléktalan és a műtárgyak ugyanolyan függési viszonyban állnak egymással. A művekhez rendelhető funkciók megtalálása nemcsak e fiktív jövő embere számára jelenti a túlélés alapját, hanem a műtárgyak életben maradásának is nélkülözhetetlen feltétele, hisz minden ami nem hasznosítható vagy nem tehető pénzzé, az elégetésre vagy beolvasztásra (MÉH) kerülhet.
Szabó és Szentesi installációja e fikción keresztül tehát egy kortárs művészeti gyűjtemény lehető legprimérebb értékeit kutatja és mutatja fel, ezen túl azonban a nézőre bízza, hogy azt szituációs játéknak, egy poszt-apokaliptikus sci-fi díszletének vagy esettanulmánynak tekinti.
Szabó Péter és Szentesi Csaba közös projektje az ICA-D Gyűjteményének darabjait rendezi át. A művek kiválasztása és újrarendezése azonban nem kronológikus vagy tematikus szempontokat követ, hanem ehelyett kizárólag a hasznosság és a praktikum szempontjait veszi figyelembe.
Az ICA-D kiállítóterében összeálló installáció alapja egy fikció. E szerint egy elképzelt jövőbeli pillanatban a dunaújvárosi Kortárs Művészeti Intézet épülete elhagyatottan áll majd, melybe a hideg elől egy hajléktalan költözik. A hajléktalan a szintén magára hagyott művészeti gyűjtemény darabjait használja arra, hogy megteremtse a számára szükséges feltételeket; körbeveszi magát a hátra hagyott gyűjtemény darabjaival és próbál funkciót találni nekik. Az adott pillanatban a hajléktalan és a műtárgyak ugyanolyan függési viszonyban állnak egymással. A művekhez rendelhető funkciók megtalálása nemcsak e fiktív jövő embere számára jelenti a túlélés alapját, hanem a műtárgyak életben maradásának is nélkülözhetetlen feltétele, hisz minden ami nem hasznosítható vagy nem tehető pénzzé, az elégetésre vagy beolvasztásra (MÉH) kerülhet.
Szabó és Szentesi installációja e fikción keresztül tehát egy kortárs művészeti gyűjtemény lehető legprimérebb értékeit kutatja és mutatja fel, ezen túl azonban a nézőre bízza, hogy azt szituációs játéknak, egy poszt-apokaliptikus sci-fi díszletének vagy esettanulmánynak tekinti.
A sexyállat fogalmát általánosságban gerincesekre
állatszakértők:
bucsi árpád
állatgondozó:
csizek petra
csizek petra
Rajzlap
zine projekt
kiadó: klorofill / Vécsei Juli
"A klorofill kiadó 2007 óta 15 limitált példányszámú
fanzine-t adott ki rajzlap néven, amit teljes egészében a rajz médiumának szentelt.
A fanzine-ok egy művész, vagy közösen dolgozó csoport rajzait tartalmazzák, mindenféle
szöveges magyarázat nélkül, így teszik lehetővé azt, hogy a zine-ek a
zsurnalizmust levetkőzvé sokszorosított műtárggyá váljanak."
Fenyvesi Áron
Enemá – tiltakozás!





Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése