ica - helyszíni szemle folyt

a kisebb terem, a bejárattól jobbra

ica - helyszíni szemle

 

szombaton Dunaújvárosban jártunk, megnézni a kiállítóteret, íme néhány fotó azoknak, akik még nem látták élőben (ez a nagyterem - Uitz terem - nagyobbik, belső része)

műteremlátogatás Ádámnál

műteremlátogatás Lacinál

műteremlátogatás Pistánál

___sexyállat_

Állat és szexualitás. Ember és állat. Társas_kapcsolat. Szerelem ember és állat között. Önmagamat állatként jelenítem meg. Szexuális aktus ember és állat között. Az állat gondolatvilága. A felöltöztetett állat. A megfékezhetetlen állat. Az állat antropomorfizálása, az ember állatosítása.  Hiúság. Törekvés a szépség elérésére. páva_fehér paripa_őzbak_elborulás. Kannibalizmus. Az ember megeszi az állatát. Az állat megeszi a gazdáját. A testi vagy/és lelki kapcsolat, az állatok egymás közötti, az emberek egymás közötti, vagy a kettő bárminemű keverékét jelentheti. Mivel a társ, az állat „néma”, ezért a vele való együttélésben felgyülemlett féltett-meggyónt titkok birtokosa is.  (Kivágott nyelvű rabszolga, gyóntató pap).

romhány vera, dallos ádám, horror pista, karácsonyi lászló, bucsi árpád
kurátor: csizek petra

CENTIZÉS! JÖN JÖN JÖN!!!

 

The Corporation

Mátrai Erik

Martin Henrik

Szenteleki Gábor

Lőrinc Lilla

Borsos János

A felvételek a 2011-es a miskolci művésztelepen készültek: ipariosz.blogspot.com

News from future (munkacím)

Szabó Péter és Szentesi Csaba projektje

Szalai Borbála kurátor

Projektünk a gyűjteménnyel foglalkozik, lényege, hogy gyűjtemény darabjainak
felhasználásával olyan műtárgy együttest hozzunk létre amely önálló kompozícióként, új
műalkotásként működik és az adott térben újraértelmezi a gyűjtemény darabjainak
egymáshoz való viszonyát. A kompozíció a gyűjtemény élő, működő mivoltát
hangsúlyozza a folyamatos újraértelmeződést lehetőségét is felvillantva.
A műtárgyak variálásával egy elképzelt jövőbeli jelenet környezetét, díszletét alkotjuk meg.
E fiktív jelenet egy olyan pillanatban játszódik, melyben a Dunaújvárosi Kortárs Művészeti
Intézet megszűnt, annak épülete funkció nélkül, magára hagyva, üresen áll. Az épületbe
egy hajléktalan költözik, aki az ott található tárgyakkal – jelen esetben a hátra hagyott
gyűjtemény darabjai – veszi körül magát, és próbál ezeknek az érték nélkül maradt
tárgyaknak funkciót találni. A műtárgyak megszokott tartalmi és esztétikai értékei
elvesznek, és elsősorban a praktikumhoz kötődő szempontok mentén rendeződnek itt egy
új egységgé. A Gyűjtemény fa és papíralapú tárgyai eltüzelésre várnak, Pauer Gyula
Hátmintája mosdótállá, Csakány István Suspended metszetei fekvőhellyé, Csörgő Attila
Forgástest című műve asztallá változik. A Gyűjtemény konkrétan pénzzé tehető darabjai
Eperjesi Ágnes és Várnagy Tibor Pánsípja, ill. annak visszaváltható üvegei és minden
fémből készült plasztika. Ezek nagy halomba rendezve várják a MÉHbe való elszállítást.
Felhasználjuk a műtárgyraktárban található csomagoló anyagokat (dobozok, légpárnás
fóliák stb.) és kívülről beemelt tárgyak alkalmazása is elképzelhető a tökéletes összkép
megkonstruálása érdekében.
Fontos megemlíteni, hogy ez egy helyspecifikus munka, mely végső formájában a
helyszínen, a gyűjteménnyel közvetlen kontaktust teremtve valósul meg.
Ezek, az elhagyott kiállítóteret élhetővé tevő, átalakított műtárgyak
egy poszt-apokaliptikusnak ható jelenet képét vázolják fel.
További részletek magyarázása a csatolt képen található, melyen próbáltuk pontosan
felvázolni a teret, a benne elhelyezett alkotóelemekkel.